ÁtmenetiVízhiány_értesítő_Dunaszentgyörgy_20181105-07

Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás
értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018.
január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt
biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018.
december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül
létesített kutat, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi
engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül
került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell
kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között,
így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági
jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi,
és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi
igazgatóság) között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a
továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a
következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen
lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy
rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag
talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel
rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási
igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási
feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és
megszüntetéséhez.
Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának
elvégeztetése.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:
a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel
rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási

igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a
fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az
illetékességgel rendelkező Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe
tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó
vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is,
amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz
használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell
készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló
41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín
alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló
101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint
tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre
följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési
eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:
– a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig. A
kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló
igazolásokat a BM rendelet szerint.
A fennmaradási engedélyezési eljárás során minden esetben szakértőként be kell vonni az
illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem
veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző
fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind
a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni,
amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a
szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis
amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra
szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt
szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált
laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a
szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a
létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig
nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től
vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény
értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig
terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000
forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette
díjmentessé.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány kitöltése szükséges.
A kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére kell benyújtani.

A formanyomtatvány itt letölthető:

Formanyomtatvány kút engedélyezéséhez

Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, ezennel  kiírja a 2019. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára a 2018/2019. tanév második és a 2019/2020. tanév első félévére vonatkozóan.

Bursa Hungarica_A_típusú_pályázati_kiírás_a_2019_évre

Bursa Hungarica_B_típusú_pályázati_kiírás_a_2019_évre