Áramszünet_értesitő_1

Áramszünet_értesitő_2

A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.), mely végrehajtási rendeleteivel – elsősorban a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm.
rendelettel (a továbbiakban: Gyer.) – kiegészülve szabályozza a gyermek veszélyeztetettségét
megelőzni, megakadályozni, illetve kezelni hivatott intézményi rendszer működését és az
ennek során felmerülő feladatait.
A Gyvt. 6. § (5)-(6) bekezdése kimondja:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai,
szexuális vagy lelki erőszakkal – , az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni
védelemhez.”
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését
segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy
védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a
pornográfia.”
A Gyvt. 5. § n) pontja szerint pedig veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy
által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot,
amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
A fentiek szerint deklarált gyermeki jogok sérelme esetén e meghatározás egyértelműen
alkalmazható azokra a helyzetekre is, amikor a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi
fejlődését gátló vagy akadályozó körülmények online környezetben merülnek fel. Így a
gyermek veszélyeztetettsége esetén, ha az az információs ártalommal összefüggésben áll
fenn, a gyermekjóléti szolgáltató és a gyámhatóság az általános szabályok szerint járhat
el a gyermek védelme érdekében.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer

A magyar gyermekvédelmi rendszer „első lépcsője” a – települési szinten működő –
gyermekjóléti szolgáltató által koordinált működésű ún. jelzőrendszer, melynek a Gyvt. 17. §
(1) bekezdése értelmében részei

• az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos,
• a házi gyermekorvos,
• a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
• a köznevelési intézmények,
• a rendőrség,
• az ügyészség,
• a bíróság,
• a pártfogó felügyelői szolgálat,
• az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
• a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
• az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
• a munkaügyi hatóság,
• a javítóintézet,
• a gyermekjogi képviselő,
• a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
• kormányhivatal,
• az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv.

Ezen intézmények és személyek – melyek körében a gyermekek legszélesebb körével való,
legkiterjedtebb kapcsolatunk miatt különösen a köznevelési intézmények, a gyermekek
napközbeni ellátását végző szolgáltatók (pl. bölcsőde, családi napközi) és az egészségügyi
szolgáltatást nyújtók felelősségét tartjuk kiemelendőnek – kötelesek jelzéssel élni a
gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek
érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
Megjegyzendő, hogy a jelzőrendszer 2016-2017 folyamán négyszintűvé alakult, melyből két
szint 2016. január 1-jétől kialakításra került:

• Helyi szinten – a család- és gyermekjóléti szolgálat feladata a helyi gyermekvédelmi
jelzőrendszer szervezése, az együttműködési formák kialakítása, működtetése,
dokumentálása. A feladatra nevesítve lett jelzőrendszeri felelős, aki a területről érkező
jelzéseket heti rendszerességgel lejelenti a járási család- és gyermekjóléti központ
jelzőrendszeri tanácsadója felé. Helyi szinten történik az esetkonferenciák szervezése,
összehívása a járási szint jelzőrendszeri tanácsadója részvételével.
• Járási szinten – a család- és gyermekjóléti központ folyamatos szakmai hátteret
biztosít a települési szinten dolgozó családgondozóknak, jelzőrendszeri felelősöknek,
fogadja jelzéseiket, problémáikat. A járási jelzőrendszeri tanácsadó feladata a
települési szintű jelzőrendszerek működésének segítése, szakmai támogatása. A
település családgondozóinak, jelzőrendszeri felelőseinek jelzőrendszeri munkáját
koordinálja, feladata a településekre szervezett esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések, éves szakmai tanácskozás szervezésében való részvétel, az azokon való részvétel.

2017. január 1-jétől továbbá:

• Megyei szinten – a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer keretében a helyi és
járási szint mellett a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatalok számára is feladat került meghatározásra a jelzőrendszer
jogszabályban meghatározott működésének elősegítése érdekében. A fővárosi és
megyei kormányhivatal támogatást nyújt a gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
kapcsán létrejött problémák, nehézségek, kezeléséhez, a Gyvt. 17. §-ában
meghatározott gyermekvédelmi észlelő- és jelző rendszer tagjainak, továbbá a
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtóknak.
• Országos szinten – Országos módszertani feladatellátás és országos gyermekvédelmi
jelzőrendszeri hívószám működtetése. Az állam fenntartói feladatainak ellátása
körében gondoskodik a jelzőrendszer hatékony működésének fejlesztéséről, mely
tevékenység ellátására a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
Feladat a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékony működésének országos szakmai
támogatása, fejlesztése, képzések kidolgozása és megszervezése, szabályozási és
módosítási javaslatok megfogalmazása az ágazati irányítás felé. A jelzőrendszeri
működés támogatása és a gyermek veszélyeztetettségét jelző bejelentések fogadása
érdekében országosan egységes gyermekvédelmi jelzőrendszeri hívószám működik az
ingyenesen hívható 06 80 630 155 telefonszámon.

Gyermekjóléti szolgáltatás

A fenti struktúra megléte mellett a veszélyeztetettséget észlelő személyek és szervek
számára elsősorban a települési család- és gyermekjóléti szolgáltató, illetve a járási
család- és gyermekjóléti központ felé történő jelzés megtétele javasolt a közvetlen
elérhetőség okán.
A gyermekjóléti szolgáltatás a Gyvt. 39. § (1)-(2) bekezdéseiből következően olyan, a
gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka
módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének,
családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt
gyermek visszahelyezését.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata – többek között – a gyermek testi, lelki egészségének,
családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek
fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás
segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és
a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás
megszervezése.

Védelembe vétel

Amennyiben a fentiek szerinti feladatokat biztosító, önkéntesen igénybe vehető alapellátás a
gyermek veszélyeztetettségét (a gyermek, ill. szülője együttműködésének hiányában) nem
tudja megszüntetni – de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a
családi környezetben mégis biztosítható –, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi.
A védelembe vétel keretében a gyámhatóság a következő szabályokat írhatja elő a
gyermek, ill. szülője számára, melyek több esetben az online környezetben előforduló
veszélyeztetettség kezelésében is relevánsak lehetnek:

• kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos
nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,
• kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel
foglalkozó személyt vagy szervezetet,
• kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat,
• kezdeményezi a háziorvosnál – súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál – a
betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan
kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi
vizsgálatát,
• intézkedik – az illetékes szervek bevonásával – a gyermek egészségét veszélyeztető
körülmények megszüntetéséről,
• magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás
megszüntetése érdekében,
• figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és
felszólítja annak megváltoztatására,
• kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más
személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt
kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg
iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő
szolgáltatást.

A gyámhatóság a védelembe vétel mellett feljelentést tesz a gyermek sérelmére elkövetett,
tudomására jutott bűncselekmény gyanúja esetén.

Nevelésbe vétel

A gyermek gyermekvédelmi szakellátásba helyezésére – ideiglenes hatályú elhelyezésére,
nevelésbe vételére, vagyis családjából való kiemelésével otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítására – a fentiek tükrében abban az esetben kerül sor,
ha veszélyeztetettségét sem a gyermekjóléti alapellátás keretében, sem a védelembe
vétellel előírt szabályokkal nem sikerült megszüntetni.
A családjából kiemelt gyermeket elsősorban, a 12 év alatti gyermeket főszabály szerint
nevelőszülőnél kell elhelyezni. A nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban elhelyezett
gyermekek valamennyien gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt állnak, aki előmozdítja e
kiskorúak megfelelő ellátását, nevelését, gondoskodik az iskolába történő beíratásáról, a
szükséges egészségügyi ellátás igénybe vételéről.
A gyámhatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja a nevelésbe vétel fenntartásának
szükségességét, a gyermek hazagondozásának lehetőségét, ennek hiányában – kisebb életkorú
gyermekek esetén – az örökbefogadás előmozdításának lehetőségét.

Összegzés

Összegezve: A gyermekek védelmét szolgáló fentebb bemutatott rendszerben dolgozó
gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, a gyermekvédelmi észlelő- és
jelzőrendszer tagjai és a szülők/gyámok valamennyien találkozhatnak a gyermekek
online térben való veszélyeztetettségével, melynek észlelése esetén jelzési kötelezettségük
áll fenn.

Készítette:

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály