Római kori település részleteit tárták fel szekszárdi régészek a közelmúltban Dunaszentgyörgyön.
Ezek alapján sejteni lehetett, hogy a Duna egykori árterébe benyúló, magasparti rész több korszakban is lakott volt – mondta Ódor János Gábor, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója.
Ezúttal több mint 6000 négyzetméternyi területet tártak fel Czövek Attila régész vezetésével.
A lelőhelyről 128 objektum került felszínre, többek között egy késő rézkori, Baden-kultúrához köthető, egy késő bronzkori, a halomsíros kultúrához tartozó és egy késő vaskori – kelta kori – település nyomait tárták fel – tette hozzá.
A leletek kétharmada egy 3-4. századi, római kori településről származik.
A gödrökben pénzérméket, kisebb bronztárgyakat – fibulákat, övcsatdarabokat -, egy sütőkemence égető terének aljáról kerámiaedények darabjait találták meg, ezek a tárgyak a település kormeghatározását segítik.
A lelőhelytől közvetlenül délre egy Limes menti őrtorony állt, amelyet felszíni kutatással és légi fotók segítségével már korábban sikerült azonosítani.
Egy 2008-as, a 6-os út melletti feltáráson pedig egy szintén a 3. század végéről, a 4. század elejéről származó, római kori temető került felszínre sírrablások miatt viszonylag szegényes leletanyaggal.
A római katonai védvonal Tolna megyei szakaszán a jelenlegi ismeretek szerint négy erőd állt: Dunakömlődnél Lussonium, Tolnánál Alta Ripa, Őcsény határában Alisca és Várdomb mellett Ad Statuas.
Az erődök között körülbelül öt kilométerenként épültek őrtornyok.
Feltételezhető, hogy a most feltárt területen az egyik ilyen őrtornyot kiszolgáló, polgári lakosságú település állhatott, amely mellett a hozzá tartozó temető helyezkedett el – mondta a múzeum igazgatója.